Vállalkozóként 1989. február óta dolgozom, 2005 óta mint regisztrált mérlegképes könyvelő, az iroda vezetője. Folyamatosan, egyre magasabb szinten képzem magam, mert ebben a szakmában soha nincs pihenés.
Fiatal gyermek koromban arról álmodoztam, hogy színésznő leszek, majd később már ügyész szerettem volna lenni. Egy azonban biztos, soha nem akartam könyvelő vagy adótanácsadó lenni. Az élet mégis erre a pályára sodort. És amikor elkezdtem dolgozni ezen a szakterületen, majd amikor egyre magasabb szintű tanulmányokat folytattam ezzel összefüggésben, akkor jöttem rá, hogy a sors kegyes volt hozzám, mert azt csinálhatom, amit igazán szeretek, amire születtem. A könyvelés nem a munkám…..a szenvedélyem.
Vállalkozóként 1989. február óta dolgozom, és több szakterületen kipróbáltam magam. Könyvelési szaktudásom fejlesztése érdekében a gazdaság több szegmensében végeztem „gyakornoki” munkát. Így szereztem mélyebb szakmai ismereteket a vendéglátás, kereskedelem, építőipar, ingatlanpiac és termelés területén, mert rájöttem arra, hogy ahány cég, annyi különböző ismeret szükséges a könyvelési munka maximális teljesítéséhez. Minden vállalkozás más, nem azonos igénye van a tulajdonosoknak, és a számvitel egyetemlegességén belül is vannak lehetőségek a vezetői érdekek érvényesítésére.
Minden vállalkozó a maximális nyereség elérésére törekszik, az én feladatom az kell legyen, hogy ebben – törvényes keretek és lehetőségek között – segítsem. Sokan nem is nagyon gondolják, hogy a könyvek vezetésének milyen fontos szerepe van, hiszen közvetlen árbevételt nem realizál, de a mai szabályozott környezetben igazi banánhéj, amin nagyon könnyű megcsúszni. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb bírságra lehet számítani például egy újonnan bevezetett bevallás elmulasztása esetén. A kisebb vállalkozásoknál ugyan kisebb egy mulasztási bírság összege, de az akár hónapokra is visszavetheti az eredményt, mert minden esetben tízezres (vagy akár százezres nagyságrendekről van szó). És ne legyen kétségünk, az adóhivatal, vagy az önkormányzat be is hajtja rajtunk a tartozást.
Többek között ezért sem mindegy, hogy ki vezeti a vállalkozás könyveit. Mint mindent, úgy könyvelői szolgáltatást is lehet „olcsón” és „nagyon drágán” igénybe venni. Én a megfizethető, de munkámat ellentételező középúton igyekszem maradni. Arra törekszem, hogy Megbízóim elégedettek legyenek. A legkisebb vállalkozás könyvelését is úgy végzem (hitem szerint úgy kell végeznem), hogy ott is egy ember megélhetése a tét.
A szakmámban nem lehet kapkodni, a megfontoltság és tisztánlátás alapkövetelmény, csakúgy mint a precizitás és lojalitás Megbízóm felé. Természetesen a törvényesség keretein belül, mivel munkánkat több jogszabály határozza meg. Ismernünk kell a – Számviteli – Áfa – Személyi jövedelemadó – Társasági adó – Adózás rendje – Munkaügyi törvényeket, hiszen ezek alapján kell dolgoznunk, szükséges még a Polgári Törvénykönyv szakmánkat érintő területeit, és nem utolsósorban azokat a Kormányrendeleteket és önkormányzati szabályozásokat is ismernünk és alkalmaznunk melyek nélkül nem lehet megfelelő a munkánk színvonala.
Nem véletlen, hogy csak az lehet regisztrált mérlegképes könyvelő, aki minimum három éves gyakorlattal rendelkezik, és évente részt vesz a több napos továbbképzéseken, ahol újra és újra tanulni kell. Aki ennek nem tesz eleget, annak visszavonják az igazolványát, nagyon helyesen, mert nekünk ismerni kell az új szabályokat.
Szakmai életutam:
1978-ban, érettségi után az Építésügyi Minisztérium Export Irodájának Pénzügyi és Számviteli Osztályán kezdtem el dolgozni. Akkoriban kuriózumnak számított az elektromos irogép és a könyvelő gép, melyből 3 db betöltött egy hatalmas szobát. Ezzel rögzítettük kartonokra a könyvelési tételeket egyesével. Mivel abban az időben a legtöbb helyen kézzel végezték a könyvelést, ez nagyon modernnek számított! De hol van már ez az idő?!
Ahogyan fejlődött a világ, úgy haladtam én is a korral. Munka mellett visszaültem az iskola padba, és árufogalmi szakon felsőfokú külkereskedelmi szakvizsgát tettem.
A rendszerváltás időszakában több vállalkozást indítottam én is, és férjem is, de egyiknél sem engedtem ki a kezemből a könyvvitellel kapcsolatos feladatokat, mert tudtam, hogy a vállalkozás sikerének egyik pillére és kulcs eleme a könyvek vezetésének minősége és helyessége. Ezen keresztül ítélik meg a piac szereplői és főként a hatóságok az adott Céget, és az összevont számadatok birtokában a megfelelő képzettségű szakemberek olvasnak a sorok között. Márpedig pl. a NAV-nál szakemberek dolgoznak és vizsgálódnak.
Az Áfa (Általános Forgalmi Adó), SZJA, TAO, IPA, Art. Munka Törvénykönyve, Ptk…stb. folyamatos törvényi változásai évről-évre nehezítik a könyvelők feladatát. Ezért szükségét éreztem annak, hogy tudásomat tovább fejlesszem. 2000-ben mérlegképes könyvelői szakképesítést szereztem, melynek segítségével még mélyebbre láthattam a szakmámban, és ekkor léptem át igazán a szakmai összefüggések megértésének küszöbét.
Innen azonban már nem volt megállás számomra, a szakmai kihívások csak növekedtek. A számvitel és adózás soha nem statikus, ez egy állandóan változó, dinamikus szakterület. Az ezekkel kapcsolatos munkát csak akkor lehet jól végezni, ha meg van hozzá a megfelelő szintű naprakész elméleti tudás.
Nekem azonban ez is kevésnek tűnt, tovább akartam bővíteni meglévő tudásomat. 2015-ben végeztem a Károly Róbert Főiskola pénzügyi szakán mint közgazdász, és jó (4-es) eredménnyel államvizsgáztam. A főiskolán a kedvenc tárgyam a kontrolling volt, mert ennek ismeretében az elemzések elvégzésével nem csak a szűk keresztmetszetek (gyengeségek keresése) felismerése vált rutinná számomra, de a lehetőségek kihasználása, a jövő tervezése is beépült mindennapi feladataim közé.
Azonban még ekkor sem voltam elégedett a tudásommal, ekkor éreztem igazán, hogy a legprecízebb könyvelő sem tud eleget, mert az adózási terület egy külön szakma, ahhoz kevés még egy mérlegképes könyvelő, vagy közgazdász tudása is. A Megbízó pedig elvárja, hogy a könyvelője az adózási kérdésekben napra kész legyen, és az adóoptimalizálásban segítse Őt. A legtöbben nem tudják, és nem is kell tudniuk, hogy a számvitel és adózás szorosan összefüggő, de mégis külön szakma. Ezért elvégeztem az adótanácsadói szakképzést. 2017-ben szakvizsgát tettem és (jó) eredménnyel megszereztem az adótanácsadói képesítést is. Talán erre vagyok a legbüszkébb, mert ezt volt a legnehezebb megszerezni, ehhez képest a főiskola is csak „sétagalopp” volt.
…..
Az évtizedek óta végzett könyvelői munkám, az iskolapadban szerzett elméleti tudásom valamint a szakma iránti elhivatottságom és alázatom alapján – úgy gondolom – maximálisan alkalmas vagyok arra, hogy Megbízóm vállalkozását munkámmal segítsem bármely gazdasági helyzetben, és mint a Tulajdonos/Cégvezető „legbizalmibb embere” vállvetve dolgozzak a Cég sikerének eléréséért, a vállalkozás eredményességének növeléséért…..
