Azok a vállalkozások, melyek éves beszámoló készítésére kötelezettek, a Számviteli törvény 7. melléklete alapján el kell, hogy készítsék a cash flow kimutatást is, amely a kiegészítő melléklet kötelező része.

A cash flow jelentése = készpénzáramlás, mely a pénzeszközök változását mutatja az adott vállalkozásnál, függetlenül az eladásoktól és a költségektől. Megítélésem szerint ez a legfontosabb jelentés, mert megmutatja azt, hogy mennyi pénz áramlott be és ki a vállalkozásnál adott időszakra vetítve. Kizárólag a pénz mozgását követi, ellentétben pl. az eredménykimutatással, ahol olyan tételeket is figyelembe kell venni, melyek függetlenek a pénz áramlásától, mint például az amortizáció elszámolása, hiszen itt ténylegesen nem változik a készpénz összege, Az eredménykimutatásban a kötelezettségeket rögzítik mind a követelések, mind pedig a kötelezettségek tekintetében. Mivel a cégek életében a vásárlások és értékesítések nem azonnal járnak pénzmozgással, mert általában a fizetési határidők későbbi időpontra datálódnak a teljesítéstől, így az is előfordulhat (és általában elő is fordul),hogy a nettó profit és a készpénzállomány között eltérés alakul ki. Természetesen ez csak rövid távon történhet, hosszú távon a kettőnek ki kell egyenlítődnie.

A készpénzzel kapcsolatos elszámolásokat nem lehet kozmetikázni, átsorolni, később figyelembe venni… stb. mert az vagy megvan, vagy nem áll rendelkezésre. A majd lesz egy millió forintom, és a nálam lévő egy millió forint között óriási a különbség. Az egyik a valóság, a másik a jövő kategória még a cégek életében is. Mert azonnal fizetni csak abból lehet, ami ténylegesen is rendelkezésünkre áll, készpénzben vagy a bankszámlánkon. Persze a vállalkozásoknál azért ez kicsit másképpen alakul, egy működő vállalkozásnál fontos a pénzügyi tervezés, és nem valószínű, hogy indokolatlanul bízik a jövőben, hiszen a legtöbb esetben a vevői fizetni fognak megadott határidőn belül, de sajnos az is előfordulhat, hogy valamely vevő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, tehát mindig az a biztos, ami már meg is van. Ha nem lennének olyan esetek, amikor nem fizeti ki a vevő a jogosan követelt tartozást, nem fordulhattak volna elő az elmúlt években az ún. „körbetartozások” sem pl. az építőiparban.

Legegyszerűbb megközelítésben a cash flow kimutatás azt mutatja meg, hogy adott pillanatban mennyi pénzünk van. Aki erre nem figyel oda, az akár nagy bajba is kerülhet. Egy átlagos család is megtervezi a havi kiadásait, hiszen ki kell fizetnie a közüzemi számlákat, és adott időtartamra ennie, élnie kell a hó elején megkapott fizetésből, és szerencsés esetben tartalékolnia is kell a váratlan kiadásokra. Gyakorlatilag ez történik a cégek életében is, csak jóval több tétellel kell számolni, melyet optimális esetben senki nem képes fejben tartani. Csak az a vállalkozás tud hosszú távon fennmaradni, amelyik pénzt termel. Ezért is egyértelmű, hogy mennyire fontos elem a készpénz áramlásának a vizsgálata.

A cash flow kimutatás elkészítése és elemzése a növekedéshez is szükséges, hiszen gyakran van szükség a vállalkozások életében arra, hogy hitelt vehessenek fel vagy befektetőt találjanak a fejlesztés, beruházás érdekében. Ilyenkor a bankok megkövetelik az üzleti terv benyújtását, melynek elengedhetetlen része a Cash Flow kimutatás.

A Készpénz áramlása három tevékenység alapján történik, melyeket célszerű külön-külön, és együttesen is vizsgálni.

Cash Flow részei:

  • működési cash flow, mely a szokásos tevékenységből származó pénzeszközök változását vizsgálja. (EBITDA + a forgótőke változása)
  • befektetési cash flow, mely a befektetésekre fordított pénzeszközöket mutatja (CAPEX-re költött befektetések)
  • finanszírozási cash flow, ami a finanszírozásra fordított pénzeszközöket mutatja ((FCF= működési cash flow – CAPEX)

A pénzeszközök változásának meghatározására kétféle módszert alkalmazhatunk:

  • Direkt módszert, amikor a pénzmozgással járó bevételekből levonjuk a pénzmozgással járó ráfordításokat
  • Indirekt módszert, amikor az Eredményhez hozzá adjuk a pénzmozgással nem járó ráfordításokat és levonjuk a pénzmozgással nem járó bevételeket.

A pénzmozgással nem járó ráfordítások csökkentik az eredményt, miközben a pénzeszköz állományát nem változtatják meg, aminek következtében az adózás előtti eredményt növelik. Ilyen tételek például az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás, a céltartalék képzése, az értékvesztés vagy az értékesített befektetett eszközök könyv szerinti értéke.

A pénzmozgással nem járó bevételek pedig úgy növelik az eredményét a vállalkozásnak, hogy a pénzeszközök állománya nem változik. A fentiekből levezethetően pl. az értékvesztés visszaírása, vagy a céltartalék feloldása is ide sorolható.

Működési Cash Flow felépítése:

A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változásának meghatározásánál az adózás előtti eredményből indulunk ki, és a fent leírtak szerint növeljük vagy csökkentjük annak összegét. Figyelembe vesszük még a

  • szállítói kötelezettségek,
  • rövid lejáratú kötelezettségek,
  • vevőkövetelések
  • forgóeszközök
  • aktív időbeli elhatárolások
  • passzív időbeli elhatárolások változásait is.

Ha az állomány csökken az növeli, míg ha az állományunk nő, az csökkenti az AEE-t.

A működési cash flow számításánál figyelembe kell még venni a tárgy évben ténylegesen megfizetett társasági adót, a kifizetett osztalékot, valamint a részesedés vagy kamatozó részvény után fizetett kamat összegét is csökkentő tételként.

A fent részletesen leírtakból is remélhetőleg egyértelművé vált, hogy milyen fontos jelentőségű a Cash Flow kimutatás elkészítése. Nem csak akkor szükséges az összeállítása, ha hitelt vagy kölcsönt kívánunk felvenni, és nem csupán azért kell, mert az éves beszámolóhoz kötelező, hanem főként azért, hogy a cég tulajdonosa, vezetője tisztán láthassa az adott vállalkozás készpénz forgalmát, mert ennek birtokában tudja a lehető legjobb döntést meghozni.