II/I. A végelszámolás alatt
A cég megszüntetése végelszámolás révén egy jogi folyamat, amelynek célja a cég vagy vállalkozás üzleti tevékenységének befejezése, a fennálló tartozások rendezése és a megmaradt vagyon felosztása a tulajdonosok között a hitelezők kiegyenlítése után, amennyiben a végelszámolás során hitelezői igény bejelentésére kerül sor. A végelszámolási eljárásra akkor kerülhet sor, ha a cég nem fizetésképtelen, vagy valószínűsíthető, hogy a cég vagyona fedezni fogja a tartozásait, de bármely okból a cég tulajdonosai elhatározzák a vállalkozás jogutód nélküli megszűnését.
A NAV felé benyújtott szükséges nyomtatványokkal megkezdődik a végelszámolási eljárás, melynek időpontját a cég legfőbb szervének gyűlése határozta meg. Ettől a naptól kezdődően az eljárást a végelszámoló folytatja le, felel a jogszabályok által meghatározott feladatok ellátásáért, a hitelezői igények kielégítésének elsődlegességéért, a szükséges bevallások benyújtásáért, a végelszámolás zárásának elvégzéséért.
A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint nyújtja be a bevallási kötelezettségeit, de minden bevalláson szükséges jelölni a végelszámolás tényét a meghatározott jelöléssel. Ezek a jelölések a hatóság számára fontos információt tartalmaznak, annak ellenére, hogy mindössze egy betű és szám kombinációjából állnak, de ennek alapján kerül besorolásra, hogy adott bevallás a végelszámolás megkezdése előtti, a végelszámolás közbeni vagy a végelszámolás zárásához kapcsolódó bevallások.
Az adóalanynak a szükséges bevallásokat akkor is szükséges benyújtania, ha a cég már nem végez gazdasági tevékenységet és- vagy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Ilyen esetekben azonban nyilatkozhat elektronikus űrlapon is, az NY jelű adatlap benyújtása egyenértékű az adófizetési kötelezettséget nem tartalmazó bevallásokkal. Az NY jelű űrlapon viszont nem teljesíthető a tevékenységet lezáró adóbevallás és a záró bevallás.
Nem ritkán előforduló esetekben a végelszámolás nem fejeződik be a megindítás üzleti évében, ezért a számviteli törvényben meghatározottan üzleti évenként köteles a végelszámoló gondoskodni az alábbiakról;
- Tv. szerinti beszámoló elkészítése
- A beszámoló letétbe helyezése
- Tájékoztatás készítése a végelszámolási eljárás aktuális állapotáról a legfőbb szerv és a Cégbíróság felé.
Fentiek alapján is látható, hogy a végelszámolónak a végelszámolás alatt is teljesítenie kell az előírt bevallások benyújtását, a bevallások és beszámolók elkészítését és határidőben történő benyújtását.
A vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is kötelezően be kell vallani és be kell fizetni és bevallásban teljesíteni a kötelezettséget, de ez már a végelszámolás zárásához kapcsolódik.
Abban az esetben, ha a végelszámolás időtartama meghaladja a 12 naptári hónapot, akkor a végelszámolás időszaka alatti adóév vagy adóévek időtartama 12 hónap, azzal, hogy az utolsó adóév rövidebb is lehet 12 hónapnál.
Példával bemutatva
Ha a végelszámolás kezdő napja 2023. március 1. napja, akkor a vállalkozásnak a tevékenységet záró bevallásokat 2023. január 1-től 2023. február 28-ig (amennyiben a február nem 29 napos !) terjedő időszakra kell elkészítenie és benyújtania. Ebben az esetben, ha a végelszámolás nem fejeződik be egy év alatt, úgy az első üzleti év 2023. március 1-től 2024. február 28-ig tart.
II/II. A végelszámolás zárása
A végelszámoló feladatkörébe tartozik a
Vagyonfelmérés: a cég vagyoni helyzetének felmérése, kimutatja a cég vagyonát (aktíváit) és a ténylegesen fennálló tartozásokat (passzívákat).
Követelések rendezése: a végelszámoló feladata a cég hitelezőivel és más érintett felekkel való kapcsolat felvétele a tartozások és követelések rendezése érdekében.
Vagyonfelosztás: A cég vagyonából és a kintlévőségekből rendezett tartozások és követelések egyenlege után fennmaradó vagyon felosztásra kerülhet a tulajdonosok között a cég alapszabálya és a hatályos jogszabályok alapján.
Vagyon kiadása: a vagyon kiadása akkor végezhető el, ha a vállalkozás törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság elrendelte. A vagyoni eszközök kiadását bizonylatolni szükséges és azokat rögzíteni kell a nyilvántartásokban.
A záró beszámoló elkészítése előtt a még elő nem írt késedelmi pótlékok várható összegét is figyelembe kell venni a mérlegforduló napjáig tartó időszakokra vonatkozóan. Ezt nem csak a beszámolónál de a vagyonfelosztási javaslat készítésénél is rögzíteni szükséges. Ebben segítségre lehet a NAV honlapján található pótlék számítási segédprogram.
A pótlék számításának záró időpontja a végelszámolás záró napja, melynek bejelentése előírt kötelezettség, ennek teljesítése elengedhetetlen a végelszámolás zárásához. A bevallásban megjelölt záró nap a végelszámolás záró napja, melyet a végelszámoló határoz el és jelent be, amennyiben a végelszámolási feladatokat elvégezte, és a cég ennek alapján várhatóan megkapja az engedélyt a NAV-tól és azt továbbítja a Cégbíróság felé.
A végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek tartozása, ismert követelése áll fenn, amelyről még nem rendelkeztek a vagyonfelosztási határozatban. Ide sorolandó a könyvekben szereplő tagi kölcsön mint kötelezettség is, így annak visszafizetéséről vagy ha ez nem lehetséges akkor a kötelezettség rendezéséről szükséges gondoskodni.
Amennyiben a tartozás visszafizetése nem megoldható, ezért az elengedésre kerül, abban az esetben ezen kötelezettség elengedése ajándékozásnak minősül, melyet egyéb bevételként kell kimutatni. Az ajándékozás kapcsán pedig szükséges megfizetni a vagyonszerzési illetéket.
A végelszámolási eljárás befejezését követően az alábbiak benyújtása elengedhetetlen a cég törléséhez kapcsolódóan, melyeket a beszámoló fordulónapjától számított 60 napon belül és egyszerre szükséges megküldeni:
- A céginformációs szolgálathoz benyújtani a záróbeszámolót
- A NAV felé a záró adóbevallásokat
- Cégbírósághoz a törlési kérelmet