2017. nov. 21. Eljárás a természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatban. (2017)
Lényege: olyan jogi keret biztosítása az adósoknak, melynek során tartozásait rendezni tudja, a hitelezőjével ill. a hitelezőivel megállapodást köthet.
A devizahiteles adósok megsegítése érdekében – 2015. szeptember 1-én – hatályba lépett a 2015. évi CV. törvény (továbbiakban Magáncsőd törvény), mely a természetes személyek adósságrendezését hivatott szolgálni. Ide kell sorolni az egyéni vállalkozók és az őstermelők csődvédelmét is. A természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatban a részletes tájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának honlapján lehet megtalálni. ( http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem )
Magáncsőd eljárást azonban csak akkor lehet kezdeményezni, ha a kérelmező adósnak ill. adóstársának nincs adótartozása, vagy ha van is, már fizetési könnyítésben részesült. Erről az illetékes adóhatóságtól igazolást kell kérnie, amit csatolnia kell a magáncsődeljárást kezdeményező kérelemhez.
Amennyiben az adósnak vagy adóstársának tartozása van és még nem részesült fizetési könnyítésben, úgy az Art. 133 § (4) bekezdése értelmében a magáncsődeljárás megindítására való hivatkozással kérelmet terjeszthet elő fizetési könnyítés iránt, amely lehet részletfizetési kérelem vagy fizetési halasztás. Részletfizetést maximum 12 hónapos időtartamra engedélyezhet az adóhatóság, és a havi részletek összege nem lehet 200 ezer forintnál magasabb. Fizetési halasztás esetén a futamidő ugyan úgy 12 hónap lehet, de itt nem érvényesül a tartozás maximális összegére vonatkozó korlátozás. Értelemszerűen viszont vonatkozik azon összeghatár, melyet a Magáncsőd tv. Meghatároz, miszerint az adós és az adóstárs tartozásai együttesen nem haladhatják meg a 60 Millió forintos összeget.
A magáncsődeljárás során az adózónak nincs speciális adókötelezettsége, bevallásait ugyanúgy kell teljesítenie, mint az eljárást megelőző időszakokban. Az adófizetési kötelezettségek teljesítése attól is függ, hogy a magáncsődeljárás melyik szakaszában tart a folyamat.
1/ A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás az első szakasz, amelyben az adós a hitelezőkkel bírósági eljárás nélkül köt megállapodást. A megállapodás megkötéséig azonban az adósnak ill. adóstársnak folyamatosan kell teljesítenie az újonnan keletkező adófizetési kötelezettségeit. Amennyiben ezeknek – felszólítás ellenére – nem tesz eleget, úgy az adóhatóság közli ennek tényét a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, aki megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás sikertelenségét.
2/ A bírósági adósságrendezési eljárás az adós és a hitelezők közötti egyezségkötést szolgálja, de itt már a családi vagyonfelügyelő szakmai segítsége is bevonásra kerül. Amennyiben egyezség megkötésére kerül sor, és az adós vagy az adóstársa nem teljesíti a kötelezettségeit, az adóhatóság hitelezőként lép fel, és a Családi Csődvédelmi szolgálatnál hitelezőként kezdeményezi az adósságtörlesztési eljárás megindítását.
3/ Bírósági adósságtörlesztési eljárás indul akkor, ha az adós nem kötött egyezséget a hitelezőivel, ill. nem teljesített az egyezségben foglaltakat. Természetesen az adósnak vagy adóstársnak az eljárás során is folyamatosan teljesítenie kell az időközben keletkezett adófizetési kötelezettségeit . Amennyiben azonban ezen időszak alatt a folyó fizetési kötelezettségek elmulasztásából eredően a köztartozások összege meghaladja a 300 ezer forintot ( késedelmi pótlék és adóbírság nélkül!), vagy az időtartama a 90 napot, úgy az adóhatóság mint hitelező kezdeményezheti az adósságtörlesztési eljárás megszüntetését.
Az adózó azonban számos könnyítésben részesülhet adófizetési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban az adózásról szóló jogszabályok értelmében.
1/ A Személyi Jövedelemadóról szóló (1995.évi XCVII. tv.) törvény rendelkezései alapján nem kell jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha az adós értékesíti az adósságrendezési eljárás során vagyontárgyait, akár ingó, akár ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházása esetében, ha az abból származó bevételeit teljes egészében a tartozások kiegyenlítésére fordítja. Abban az esetben azonban, amikor csak egy részéből fizeti meg a tartozásokat, úgy arányosítani kell, és csak az után a jövedelemrész után kell megfizetni az adót, melyet nem a tartozásai megszüntetése, csökkentése érdekében használ fel.
Adómentesnek minősül még az elengedett követelés az adósságrendezés során kötött megállapodás alapján, a meg nem fizetett tartozás, ha azt a bírósági adósságrendezési eljárásban született határozat alapján nem kell megfizetnie, valamint a meghatározott szervezettől kapott (önkormányzat, közhasznú szervezet, egyházi jogi személy, munkáltató…) támogatás vagy adomány abban az esetben, ha ezen összeg éves szinten nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét havi átlagban.
2/ Az 1990. évi XCIII. tv. alapján, mely az Illetékfizetésekről rendelkezik, szintén könnyítést nyújt az adósságrendezési eljárás során. Így például nem kell ajándékozási illetéket fizetni abban az esetben, ha az adósságrendezési eljárás során a hitelező az adós javára elengedi a követelését, ill. akkor sem, ha a mentesítési határozatban szereplő összeget az adósnak nem kell megfizetnie a hitelezők számára.
3/ Az Art. (Adózás Rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény) is könnyítést biztosít az adósságrendezéssel kapcsolatban. Az általánostól eltérően engedélyezhet fizetési könnyítést még abban az esetben is, ha a fizetési nehézség az adózónak felróható, elengedheti a pótlékokat, és kiterjedhet a könnyítés a magánszemélytől levont járulékokra is, mely más esetekben szinte soha nem engedélyezett.
Az adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódóan az illetékekről szóló törvény (1990. évi XCIII. tv.) speciális illetékmértéket állapít meg, mely alapján a természetes személyeknek 30 ezer forint illetéket kell megfizetni:
bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor
eljárás megszüntetése iránti kérelem esetén
az eljárásban a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem esetében
végzés elleni fellebbezés esetében
felülvizsgálati kérelem, perújítás esetén
15 ezer forint az illeték mértéke
egyezségmódosítás, határozat módosítási kérelem esetén
kifogás benyújtásakor
adós örököse, örökösei jogutódként való bevonása esetében
10 ezer forint illetéket kell fizetni a természetes személynek, ha a bírósági adósságrendezési eljárás keretében a nyilvántartásba történő bejegyzések törlése iránt nyújt be kérelmet.